Kínai szent szöveg, Karátson Gábor fordítása  kommentárral. Q.E.D. Kiadó kiadványa

Jiking 1. kötet 

Sokezer éve annak, hogy Fu-hszi, az Elsõ Rajzoló helyet teremtett a kínaiaknak Ég és Föld között. Inkább félisten volt, mint ember; anyja az Égzengés Ingoványában egy óriás lábnyomába lépett, úgy foganta gyermekét; és õneki jelent meg az elsõ sárkány. A jóslócsontok még sokkal régebbi szám- és vonalrendszerébõl Fu-hszi hozta létre egy nem kevésbé mágikus algebra átfogó poézisét, A változások könyvének rajzi világát, ábrái egylényegûek az Éggel és a Földdel. Amikor képeit írta, Ég és Föld kezdetében állt, és akkor mindjárt minket is azokba a jelekbe belekarcolt. Tartanunk kell magunkat a tradícióhoz, amely szerint a ji king olvasója maga a ji king, õ, az olvasó A változások könyve – amennyit meg tud belõle érteni, éppen annyi. A ji king minden egyes olvasója ott szunnyad, elrejtve, a trigramokban és hexagramokban.Az égi-földi képek nyelvét mi persze elfeledtük; késõbbi szentek, Wen király, Csou hercege és a harmadik Konfucius azonban ezen a fogyatkozásunkon is jóelõre segítettek (ennek is már közel 3000 éve), a költészet nyelvére fordítva le Fu-hszi képeit. Így aztán beszélgetni kezdhetünk mi is a könyvvel. Úgy tetszik, bölcs dolog, ha személyes kérdéseinkkel néha hozzá fordulunk, nem lépten-nyomon persze, mint a tapintatlan faggatódzó, hanem csak az igazán fontosakkal.S van olyan válasza is, amelynek kedvéért kérdeznünk se kell, amely megzendül csak úgy magától a hexagramszövegek tanulmányozása közben, a feltámadás madarának szava, a ji king ökológiai divinációja, térjetek vissza a Földhöz.  

Jiking 2. kötet 

Elõször létrejött a hatalmas textília, nõi lélek és férfilélek szövedéke, éjszakáé és nappalé, Földé és Égé, késõbbi nevén a jin-jang; ezen belül aztán már maguktól bontakoztak ki a részletek epigrammatikus rövidségû versekben, a hétköznapoktól soha el nem szakadva. Joggal szokták emlegetni a kínaiak praktikus gondolkodását; e prakticizmus legnagyszerûbb formája, a tao-gondolat, egyúttal a kínai vallás és filozófia legmagasabb megnyilvánulása is.Az Út: Ég és Föld összetartozása – az Eget látjuk földi napjainkban, és földi napjainkat látjuk fönt az Égben. A sors megfejtésérõl van szó, nem egyszerû jövendölésrõl. A ji king igazi használói nem azt akarják megtudni, mi lesz; a taót keresik, saját útjukat Ég és Föld között. Kár volna azonban a ji king mágikus képességeitõl eltekintenünk; épp ezek teszik lehetõvé a tao filozófiáját. A századok, évezredek során hol jóskönyvnek, hol beavatási szövegnek tekintették A változásokat; az írásos jóslócsontok esetében pedig gyakorta a sors kedvezõ befolyásolására ment ki a játék (a festészetnek is ez a képzet a lelki alapja).Mindenkinek olyan ji kingje van, amilyent érdemel, s a ji king maga is együtt fejlõdik híveivel. Miért ne állhatna a ji king ma is, fájdalmasan fenyegetett korunkban, életének új szakasza elõtt; miért ne találhatnánk meg éppen mi ezt az újat? Szakadékok vannak az idõben, repedések, amiken át ráláthatunk olykor saját törekvéseinkre. Magából az idõbõl szabadulnunk persze nem lehet, amire pedig szeretetlenségünkben és félelmünkben néha vágynánk; a Földet még elhagyhatja ideig-óráig az ember, az idõt, ha félelmetes is, soha. A ji king szerzõi azonban elénk tárták az idõben való elmélyülés mûvészetét, az élõ örökkévalóságot, a taót.     

Jiking 3. kötet 

Az erõ és a gyöngeség szálaiból szõtte-szövögette ábráit Fu-hszi; mert fénybõl és sötétbõl, gyöngeségbõl és erõbõl van szõve életünk is. De kik hozták bele a fekete-fehér rajzi világba, a tört és ép vonalak rendszerébe a Sárgát és a Kéket, kik csendítették meg benne azt az éteri harmóniát? Ott voltak e színek Fu-hszi ábráiban eleitõl fogva, ott rejtõzött a rejtelmes sárga sötétség és az aranysárga és a könnyû égi sárga, ott a halványszürke derengés és a ragyogó égi kék, fellegekkel, és a fenséges kékesfekete, csillagokkal, sokkal azelõtt már, hogy Csou hercege végre megnevezte volna, mikor még nem láthatta õket senki sem, Ég Föld kezdete elõtt már. Ott szenderegtünk bennük mi is, nem csak a vonalképletekben, hanem a színekben is, a jóskönyv nekünk szóló válaszaival együtt, a válaszok is mi voltunk. Muzsika ez a sárga és kék, Ég Föld géniuszainak és a ji king szerzõinek közös kompozíciója, amely a láthatatlan idõkbõl leszállva sorsunk közepébe hatol.